Paradicsom...

2018.08.14

Tulajdonképpen a paradicsom és a közöttem lévő kapcsolat gyermekkoromtól kezdve gyümölcsöző...
Amióta pedig komolyan elkezdett érdekelni az olasz gasztronómiai, azóta sokkal többet használom. 

Így volt ez a mai napon is, és hogy kedved csináljak akár másoknak is egy gyors, paradicsomos pennéhez még képeket is készítettem.
Büszke kerttulajdonos lévén a saját konyhakertemből került ki minden hozzávaló. Azt a témát már rég elengedtem, hogy mindenféle növény megteremjék benne. Valamiért a saját kis földem igazodott hozzám. Csak a mediterrán növények tudnak szépen virulni . Valószínűleg nem a zöldségek olvasnak a gondolataimban, hanem egyszerűen csak olyan a föld minősége, hogy ezek képesek megteremni benne.
Így hát vígan terem a paradicsom, bazsalikom, rozmaring, rukkola, citromfű, majoranna. És még olívafám is van. Igaz még csak egyszer szüreteltem. Az egyikről. Legalább 15 szemet. De lelkesen nevelgetem őket azóta is. Valamiféle csodára várva...
A sajt még Rómában került a kosaramba, ma volt a napja, hogy megkóstoljuk.
Nincs mit szépíteni. Isteni.
Kétségtelenül romantikus lenne, ha most azt mondanám, hogy a tyúkok alól reggel nyolckor szedett tojásból én magam gyúrtam a két malomkő között őrölt lisztből a tésztát, de sajnos nem. Azt bizony a boltban vásároltam. De legalább durum lisztből készült.
Ecco la ricetta:
Szóval olajon kicsit megpirítjuk a hagymát, közben egy nagy fazék vízben, amelyet először a paradicsomnak, majd aztán a tésztának szánunk, beledobáljuk a megmosott paradicsomokat, hogy egy rottyanás után a héjjuktól könnyedén megszabadítsuk őket, majd odategyük a hagyma mellé egy kis sóval és sok-sok fokhagymával. 
Az egészet pedig egy nagyszerű szósszá főzzük össze.
A paradicsomok után hátramaradt vízben pedig szigorúan "al dente" azaz "fogravaló" formában,- hogy harsányan sercenjen egyet a fogunk alatt - megfőzzük a pennét.
Nem öblítjük a tésztát! Mert így az ízből is veszít a pasta.
Ízlésünknek megfelelően szép tányérra szedjük a tésztát, rá a szószt, bazsalikomot és a frissen! reszelt sajtot.
Igen, szép tányérra. Az evés öröm. Ünnep. Tiszteljük meg magunkat is ennyivel.
Pohár vörösbor is mehet mellé. Ha vacsora lenne, talán kettő is. 
Buon appetito!