Dolce vita azaz barangolás az olasz finomságok édes útvesztőjében...

2018.04.15

Azt hiszem megállapíthatjuk, hogy az olasz édességek nem csak finomak, de szépek is. Így aztán kizárhatjuk azt az anomáliát, miszerint a szép dolgok gyakran nem is finomak.  Egy ideig volt szerencsém Japánban élni. Gyönyörűek voltak az édességek, de ehetetlenek. (Ez jó 10 éve volt, ha ez azóta megváltozott, akkor scusa...)

Vegyük sorra a legnépszerűbb itáliai nyalánkságokat, hogy egy kicsit rendet tegyünk az édességre áhítozó fejekben.

Gelaaaatttoooo!!!

Ragozhatjuk a dolgokat, de továbbra is legtöbben az olasz fagyit kedvelik. Ugye neked is eszedbe jutott már, hogy másabb mint a mi fagylaltunk? Ennek bizony oka van. Egészen egyszerűen más az összetevők aránya, az elkészítés módja. Ugyan éppen azt gondolnánk, hogy azért finomabb, mert több "anyag van benne", de ez nem feltétlenül van így. A zsírtartalma kevesebb, kb. 5-7% körül van, a megszokott itthoni 20%-hoz képest. Gyakran nem tartalmaz sem tojást, sem pedig tejszínt és alacsonyabb fordulatszámmal keverik, emiatt kevesebb levegőt is tartalmaz, azért is érezzük erőteljesebbnek, "testesebbnek" az ízét.

Éppen néhány napja olvastam, hogy egy azóta virágzó fagylaltozó tulajdonosa azért adta a fejét arra, hogy létrehozza a vállalkozását, mert egészen egyszerűen megunta, hogy nem lehet itthon finom fagylaltot kapni. A biznisz virágzik, a márkával én is találkozom nap mint nap. És már több fagyizója is van.

De mi a trend? Az olasz szakemberek diktálják - amelynek székhelyét Bolognának nevezik meg- a trendet a "fagylalt-divat" terén (is). E szerint ebben az évben egy kicsit visszatérünk a klasszikus ízekhez, a letisztultabb karakterekhez.

És honnan a fagylalt? Mint mindennek ennek is nehéz megállapítani az eredetét. Ha az olasz vonatkozást nézzük, akkor egészen a Római Birodalom koráig kell visszamennünk. A krónikások szerint Nero császár akár több száz kilométert is gyalogoltatta katonáit egy kis  a jégért, hogy aztán mézzel leöntve, gyümölccsel ízesítve fogyaszthassa azt. Számtalan remek fagyizót találunk Itáliában. Az egyik legjobb San Gimignano főterén található a neve: Gelateria Dondoli. Több díjat is nyert az utóbbi években. Szentségtörés tudom, de e sorok írója nem rajong az olasz gelatóért, de el kell ismernem, az itt kapható fagyira még én sem jeges szívvel emlékszem.

Foto: Geletaria Dondoli

Tiramisu! Azaz Dobj fel!

A talján nyelvet ismerők már sejtik, hogy ez tulajdonképpen egy mondat, pontosan így írnánk "tirami su" azt jelenti "dobj fel". Ha egy kis erotikus tartalmat is beleviszünk, akkor még akár a "húzz fel" is megállja a helyét. Létezik még legalább egy másik ilyen olasz fogás, amelyet hasonlóképpen egy teljes mondatban említünk, csak összeolvassuk a szavakat, ez pedig a "saltimbocca" ami szó szerint azt jelenti:  "ugorj a számba" és egyébként kiváló húsétel.

Az olaszok azt állítják, hogy a tiramisu a legismertebb édesség a világon. Hirtelen én is végiggondoltam és valóban nem jutott eszembe más édesség a fagyin kívül.

A történet szerint amikor III. Cosimo  Siena városába látogatott, valamikor az 1700-as évek elején, a helyiek szerettek volna kedveskedni neki - és az akkor kissé búskomor toszkán nagyherceget feldobni- így aztán elkészítették számára ezt a remek édességet. Kissé ellentmondásos a történet, ugyanis ekkor még a neve a sütemény neve a "la zuppa del duca", azaz a herceg levese volt. Tehát nem tiramisu, ami a herceg jókedvre derítését támasztaná alá.

És, hogy az erotikus tartalmat tovább göngyölítsük, a fáma szerint a sütemény hozzávalói kifejezetten jó afrodiziákumok. A kakaó, a tojássárgája, az alkohol, a mascarpone, a cukor mind-mind segítenek abban, hogy a férfiak nagyobb tettvággyal rendelkezzenek bizonyos esetekben..... legalábbis a velencei kurtizánok szerint, akik rendszeresen használták.

Véleményem szerint - én már legalább 30 alkalommal elkészítettem - kicsi odafigyeléssel nagyszerű édességet üthetünk össze. Szinte elronthatatlan. Egy a lényeg, mint minden esetben, jó minőségű hozzávalókat használjunk.

Bár arra senkit nem bátorítok, hogy otthon próbáljon meg olasz fagylaltot előállítani, de a tiramisunak bátran mindenki nekiláthat. És még sütni sem kell!!!

Égetett, töltött kis fánkocskák - Profiterol

Az égetett, vagy forrázott tészta a magyar cukrászatban is visszaköszön. Ugyan ki nem ismerné a nem kevésbé furcsa hangzású képviselőfánkot, amelynek a tésztája teljesen hasonlóan készül, mint a profiterol tésztája, melyet aztán különböző krémekkel megtöltenek és a végén csokoládékrémmel leöntenek.

És megint egy uralkodó... de most Caterina de Medici, aki II. Henrik feleségeként Franciaország királynéja lesz, és hogy étkezési szokásait megtartsa (mennyire igaza van!!!) magával viszi Popelini olasz séfet is. Ő az aki aztán a francia udvarban megalkotja ezt a nagyszerű édességet. Amely igazán a XVII. században válik népszerűvé. Tölthetjük csokis krémmel, vaníliással, kávéssal vagy éppen nutellással. Jut'eszembe a nutella is olasz. Köszönet érte Pietro Ferreronak.


Cannolo

Most már leírhatjuk így. És nem is kell mellé semmi magyarázat. Az utóbbi években egyre népszerűbb Magyarországon is azok körében akik szeretik az olasz konyhát.

Szicíliai édesség, amelyet eredetileg farsang idején készítettek, édesített ricotta krémmel töltjük (a ricotta nem túró!) az olajban kisütött tésztát, melynek végeit aztán belenyomkodjuk - az eredeti szicíliai recept szerint- vagy csokoládéba vagy pedig pisztáciába. De találkozhatunk kandírozott gyümölcs megoldással is.

Formáját tekintve szükséges egy kis cső, amelyre a tésztát felhelyezve tudjuk aztán olajban kisütni azt. A leghelyesebb történet amit ezzel a sütivel kapcsolatban hallottam, hogy "speciális" céltermék, azaz ezen cső hiányában volt olyan aki vízvezetékcsövet daraboltatott fel és arra feltekerve a tésztát sütötte magának a cannolot. Imádom az ilyen megoldásokat. Találékonynak kell lenni! Jó hír a süti rajongóinak, hogy holnap nem kell a vízvezeték boltba rohanni, bátran megrendelhető már a segédeszköz a neten is. Van piccolo és grande is, azaz kisebb és nagyobb típusú is.

Egyszer mindenkinek meg kell kóstolnia! Számtalan kedves barátnőm vált általam a sütemény - ha szabad így fogalmazni - áldozatává, és bármikor látogatok el egy-egy olasz cukrászdába biztos hoznom kell nekik.

Ami fontos! Frissen kell fogyasztani. A tészta sajnos egy idő után megszívja magát a töltelékkel és elveszíti friss roppanós mivoltját. Na jó, azért akkor is le tudjuk gyűrni....valahogy....

A történeti vonatkozást illetően, már Cicero is megemlíti, mint "tejjel gazdagított, cső alakú tésztát". Cicero Krisztus előtt 106-ban született nincs is több kérdésünk.


Baba napoletano, az édességbomba

Egy alkalommal amikor nápolyi estet szerveztünk került számomra először a képbe ez a sütemény. Előtte - biztos szégyen- de nem hallottam róla. Kedves nápolyi ismerősöm Mario ajánlotta a figyelmembe, aki szerint az egyik legjobb babát a városban (Budapesten)  Peppe bátyja készíti, szóval férfiak is bármikor nekiláthatnak.

Aki fogyókúrázik, vagy nem szereti az alkohol, azt ne egye. Mindenki más igen!

Kicsi úgy néz ki, mint egy muffin, ami túlszaladt a rászabott kereteken és megnyúlt mindkét irányba. A valóság az, hogy ez egy fánktészta, amelyet egy ideig szikkasztanak, majd beáztatják limoncellóba vagy rumba. Aztán félbevágják tejszínhabbal megtöltik és még ha ez sem elég, akkor gyümölccsel kínálják!

Mire idáig jutottak az olvasásba már mindenki számára egyértelművé vált, hogy miért mondtam, hogy aki nem szereti az alkoholt vagy fogyókúrázik az ne egye.

A nápolyi konyha egyébként is az olasz gasztronómia buja melegágya. Ez csak egy szösszenet volt belőle....

És a többiek.....

Napestig sorolhatnánk a csodás északi, de főként déli édességeket, a mandulás, marcipános csodákat, amelyek néha tényleg szinte kész műalkotások. Bevallom nekem néha kicsit "giccs" érzésem van, de az első falat után már hol van ez az érzés...

Foto: groupon.it

Arra biztatok mindenkit, hogy lépjen ki a komfortzónájából és bátran kóstoljon meg más édességeket is, mert csak így találhatunk új kedvenceket és tűzhetünk ki egy-egy gombostűt az olasz édességek nagy térképén.

Buon appetito!!!!

Vicsápi Éva